Jogszabályok
Energetikai követelmények 2026-ban: a hazai szabályozás felépítése
· 7 perc olvasás
A hazai épületenergetikai szabályozás nem egyetlen jogszabály. A követelményeket és a számítás jogi keretét a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet adja, a számítás részleteit egy külön közzétett számítási módszer, a tanúsítás eljárását és a besorolást pedig a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. Ehhez társulnak az évente frissülő távhőtényezők és az elektronikus tanúsítási rendszer. Aki számol vagy tanúsít, mindegyikkel találkozik.
Melyik dokumentum mit szabályoz?
| Dokumentum | Mit határoz meg |
|---|---|
| 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet | Követelmények (hőátbocsátási tényezők, nyári hővédelem, épülettechnikai előírások, fajlagos hőveszteség-tényező, összesített energetikai jellemző, CO₂), referenciaépület, a számítás alapelvei, súlyozó tényezők, a távhőtényezők meghatározásának rendje |
| Számítási módszer (1. és 2. függelék) | A számítás lépései és képletei, valamint a referenciaadatok: éghajlati adatok, használati profilok, energiahordozók adatai, tájékoztató műszaki értékek |
| 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet | Mikor kell tanúsítvány, mit tartalmaz, mi kerül az alátámasztó munkarészbe, hogyan történik a besorolás, mennyi ideig hatályos a tanúsítvány |
| Távhőtényezők (e-epites.hu) | A távhőrendszerek évente közzétett súlyozó tényezői |
| E-tanúsítás (OÉNY) | A tanúsítvány kiállítása: a program egyedi azonosító kódot ad, és a tanúsítvány bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba |
A számítási módszert a rendelet 7. §-a alapján a minisztérium teszi közzé. Új változat esetén a korábbi változatokat is elérhetően kell tartani, és az újat a közleménye megjelenésétől számított 90 nap után bejelentett, illetve kérelmezett építési tevékenységekre kell alkalmazni. A számítás tehát a rendelet szövegének módosítása nélkül is változhat, ezért érdemes rögzíteni, melyik változattal készült.
Mikor kell energetikai tanúsítvány?
A 176/2008. Korm. rendelet szerint tanúsítani kell az új épületet, a meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházását és bérbeadását, valamint a rendeletben meghatározott, 500 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú épületeket, ha nincs hatályos tanúsítványuk. Új épületnél az építtető a használatbavételi eljárás iránti kérelem előtt gondoskodik róla. Eladásnál és bérbeadásnál a tanúsítványt a szerződéskötésig be kell mutatni, és a hirdetésben is fel kell tüntetni a besorolást.
Nem kell tanúsítvány többek között a más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre, az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt lakó- és pihenőépületre, a legfeljebb két évre szánt felvonulási épületre és a hitéleti célú épületre. Ha a tanúsítás önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása miatt készül, a tanúsítványt arra az egységre kell kiállítani, egyébként az épület egészére.
A tanúsítvány öt évig hatályos. A tanúsító a tanúsítványt és az alátámasztó számítást a megbízónak történő átadástól számított tíz évig megőrzi. A kiállított tanúsítványok egy részét véletlenszerű utóellenőrzés éri, ennek során a számítás teljes megfelelősége is vizsgálható.
Követelményszintek egy pillantásra
A 9/2023 három követelményszintet különít el. Lakóépületre a legfontosabb számok:
| Szint | Mikor érvényes | Fő követelmények |
|---|---|---|
| Elemi követelmények (1. melléklet) | Minden új, felújított vagy bővítéssel létesített szerkezetre | Szerkezetenkénti Umax (homlokzati fal 0,24 W/m²K), nyári hővédelem, gépészeti előírások |
| Jelentős felújítás (3. melléklet) | A határoló felületek legalább 25%-át érintő felújításnál | q az A/V függvényében (0,18 és 0,52 W/m³K között), Enren 110 és 150 kWh/m²év között |
| Közel nulla energiaigény (2. melléklet) | Új épületnél | q 0,14 és 0,37 W/m³K között, Enren ≤ 76 kWh/m²év, ECO₂ ≤ 20 kg/m²év |
Az egyes követelmények részleteit, a kivételeket és a táblázatok lábjegyzeteit a 9/2023 követelményeiről szóló cikk részletezi. Aki a régi módszerről tér át, a TNM-mel való összevetésben találja a változásokat.
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a mutatók?
A követelmények mögötti számítás egy láncot alkot. Minden lépés az előző eredményére épül, ezért egy korai hiba (például rossz felület vagy hiányzó hőhíd) a lánc végén, a besorolásban jelenik meg.
- A szerkezetek hőátbocsátási tényezője a rétegrendből és a korrekciókból.
- A csatlakozási hőhidak hatása, egyszerűsített korrekcióval vagy ψ-értékekkel.
- A transzmissziós hőátviteli tényező és ebből a fajlagos hőveszteség-tényező, a sugárzási nyereség hasznosított részével csökkentve.
- A havi nettó fűtési és hűtési igény a veszteségek és nyereségek mérlegéből, a havi módszer szerint.
- Az épülettechnikai rendszerek veszteségei és teljesítménytényezői, amelyekből a végső energia adódik energiahordozónként.
- A súlyozás: a végső energiából primerenergia és CO₂-kibocsátás lesz a 7. melléklet tényezőivel.
- Az összesített energetikai jellemző és a fajlagos CO₂-kibocsátás, majd ezek aránya a követelményértékhez, azaz az A2023 besorolás.
Mire kell figyelni, ha változik a szabályozás?
Három dolog változhat a rendelet szövegének módosítása nélkül is. A távhőtényezőket a szolgáltatók minden év február 15-ig határozzák meg, a Lechner Tudásközpont pedig március 15-ig közzéteszi őket az e-epites.hu oldalon. A számítási módszer új változata a fent leírt közleményes eljárással léphet életbe. A tanúsítás szabályai kormányrendeletben vannak, amely a 9/2023-tól függetlenül módosulhat.
Ha egy tanúsítvány hatálya alatt a követelményérték vagy a besorolás módszertana megváltozik, a korábbi tanúsítvány a változást követő 60. napig még felhasználható adásvételnél vagy bérbeadásnál, utána új tanúsítvány kell.
Uniós szinten az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet 2024-ben átdolgozták ((EU) 2024/1275 irányelv), a tagállamoknak a szabályok nagy részét 2026. május 29-ig kellett átültetniük. A 9/2023 ÉKM rendelet szövege a cikk írásakor még a 2023-as állapotában volt hatályos. Hogy az átültetés mikor és hogyan érinti a hazai követelményeket, azt a Nemzeti Jogszabálytárban érdemes követni.