Primerenergia-igény számítása: a végső energiától a súlyozott eredményig

A primerenergia-igény azt mutatja meg, mennyi primerenergia kell ahhoz, hogy az épület rendszerei a számított igényeket fedezzék. A 9/2023 rendelet fogalma szerint primerenergia az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely még semmilyen átalakításon nem esett át. A számítás tehát visszafelé halad: a helyiségben szükséges hőtől a rendszerveszteségeken át az épületbe érkező energiáig, onnan pedig a súlyozó tényezőkkel az energiaforrásig.

Három szint: nettó, végső, primer

A módszer az épülettechnikai rendszereket alrendszerenként és energiahordozónként számolja. A hőtermelő teljesítménytényezője (ε) a bevitt és a hasznos energia hányadosa: egy kondenzációs kazánnál 1 körüli, egy hőszivattyúnál 1-nél jóval kisebb szám. Az egyszerűsített módszer táblázataiban ezek égéshőre vonatkoznak.

A súlyozás képlete

A számítási módszer 14. fejezete felhasználási célonként súlyozza a végső energiát. Fűtésre például:

Q_F,vég,i

végső hőenergia-igény az i energiahordozóból, kWh/év

W_F,vég,i

végső villamosenergia-igény, kWh/év

F_fé/éh

a fűtőérték és az égéshő hányadosa

f_súly,i

súlyozó tényező: f_nren, f_ren, f_tot vagy f_CO₂

Ugyanez a szerkezet érvényes a használati melegvízre, a szellőzésre, a hűtésre és (nem lakóépületnél) a világításra. Az épület eredménye ezek összege, csökkentve a helyben termelt és exportált energia súlyozott értékével:

A képlet az f_nren tényezővel a nem megújuló, f_ren-nel a megújuló, f_tot-tal a teljes primerenergia-igényt, f_CO₂-vel a szén-dioxid-kibocsátást adja. A hasznos alapterülettel osztva kapjuk a fajlagos értékeket; a nem megújuló fajlagos érték az összesített energetikai jellemző.

Fűtőérték és égéshő

A rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a súlyozó tényezőket a fűtőértéken számított végső energiára kell alkalmazni, a hőtermelők teljesítménytényezői viszont égéshőre vonatkoznak. Az F_fé/éh szorzó ezt a különbséget hidalja át. Villamos energiánál nincs átváltás, a W tag közvetlenül szorzódik a tényezővel.

Gyakori hiba, hogy egy régebbi, fűtőértékre vonatkoztatott névleges hatásfok (például a 100% feletti kondenzációs értékek) és a módszer égéshőre vonatkozó értékei keverednek, vagy hogy az átváltás kétszer kerül be. Érdemes minden végső energia mellé feljegyezni, melyik alapon szerepel.

A súlyozó tényezők

Távhő. A táblázat értéke csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató nem teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Főszabály szerint a távhőrendszer saját, évente meghatározott tényezőit kell használni, amelyeket a Lechner Tudásközpont minden év március 15-ig közzétesz az e-epites.hu oldalon.

Szilárd biomassza. A kedvezőbb 0,2-es f_nren csak a 7. melléklet 3. pontjában felsorolt berendezéseknél jár: ökotervezési követelményeknek megfelelő, legfeljebb 500 kW-os szilárdtüzelésű kazán, legfeljebb 50 kW-os zárt égésterű pelletkályha, a 2023. november 1. előtt számlával igazoltan beépített és meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő kazánok és pelletkályhák, valamint bizonyos 500 kW feletti kazánok. A többi esetben 0,6 a tényező.

Hőszivattyú és napelem

Energiacímkés hőszivattyúnál a módszer egyszerűsített útja a teljesítménytényezőt a címkén szereplő, mérsékelt éghajlatra vonatkozó szezonális hatásfokból képzi: ε = 1 / (2,5 · η_s). A felvett áram a villamos energia tényezőivel szerepel, a hasznosított környezeti hő nem megújuló tényezője nulla. A megújuló primerenergia számításakor a módszer szerint a Q_vég helyett Q_vég · (1/ε − 1) veendő, vagyis a környezetből kinyert hő. Ez csak akkor számolható el megújulóként, ha ε ≤ 0,37, azaz egységnyi villamos energiából legalább körülbelül 2,7 egységnyi hő lesz, felhasználási célonként külön vizsgálva. Hűtési üzemben a helyiségből elvont hő nem számít megújuló energiának.

Napelemnél a helyben termelt és felhasznált áram nem megújuló tényezője nulla. A hálózatba táplált vagy a rendelet által nem szabályozott fogyasztóknak átadott energia az exportált tagban csökkenti az eredményt, a (f_exp − f_term) különbséggel súlyozva. A módszer kifejezetten rögzíti, hogy a napelem által termelt, de például háztartási gépekre fordított áram exportáltnak tekintendő, mert ezek a fogyasztók nincsenek a számításban.

Mit érdemes ellenőrizni?

• Minden energiahordozóhoz a helyes tényezősor tartozik-e (különösen távhőnél és biomasszánál)?
• A gáz- és egyéb tüzelőanyag-fogyasztás égéshőről fűtőértékre egyszer és csak egyszer lett-e átváltva?
• A segédenergia (szivattyúk, ventilátorok, kazánelektronika) szerepel-e villamos energiaként?
• Hőszivattyúnál teljesül-e felhasználási célonként az ε ≤ 0,37 feltétel a megújuló rész elszámolásához?
• A napelemes termelésből a nem szabályozott fogyasztókra jutó rész exportként szerepel-e?