Jogszabályok
9/2023 ÉKM és 7/2006 TNM: mi változott a számításban?
· 8 perc olvasás
Aki évekig a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint számolt, annak a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet első fele ismerős lesz. A rétegrendből számolt hőátbocsátási tényező, a hőhidak egyszerűsített korrekciója és a fajlagos hőveszteség-tényező mint épületszintű hővédelmi mutató megmaradt. A nagyobb változások a számítás második felében vannak: hogyan lesz a nettó igényből végső energia, abból súlyozott primerenergia, és mihez viszonyítjuk az eredményt.
Az összevetés a két rendelet szövegén, a 9/2023-hoz közzétett számítási módszeren és a tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2023-as módosításán alapul. Ahol a két szám nem mérhető össze közvetlenül, azt külön jelezzük.
Áttekintés egy táblázatban
| Téma | 7/2006 TNM | 9/2023 ÉKM |
|---|---|---|
| Fő mutató | Ep összesített energetikai jellemző, primer energia átalakítási tényezőkkel | Enren: a nem megújuló primerenergia-igény fajlagos értéke |
| Villamos energia tényezője | 2,50 (csúcson kívüli áram 1,80) | fnren = 2,3, fren = 0,3 |
| Földgáz tényezője | 1,00 | fnren = 1,1, fűtőértékre vetített végső energiára |
| Tűzifa, biomassza | 0,60 | 0,6, illetve meghatározott berendezéseknél 0,2 |
| Szén-dioxid | Nem volt követelmény | Új épületnél követelmény (lakóépületnél 20 kg/m²év), tanúsításnál külön besorolás |
| Megújuló részarány | Közel nulla energiaigényű épületnél legalább 25% | Nincs ilyen követelmény, helyét a CO₂-határ vette át |
| Nettó fűtési igény, egyszerűsített út | Idényszintű mérleg rögzített helyettesítő értékekkel (H = 72, ZF = 4,4) | Havi mérleg fűtésre és hűtésre, hasznosítási tényezővel |
| Hőhidak, egyszerűsített út | χ korrekciós tényező | ζ korrekciós tényező, azonos táblázati értékekkel, belső oldali hőszigetelésnél nem használható |
| Viszonyítási alap lakóépületnél | A/V-függő követelményérték | Rögzített referenciaérték (95 kWh/m²év), a követelmény ennek 80%-a |
| Besorolás | Kettős betűjeles skála, a közel nulla szint a BB | A+++2023 és I2023 közötti skála, két külön besorolás (Enren és CO₂) |
| Tanúsítvány hatálya | 10 év | 5 év |
Ep helyett Enren
A régi Ep a felhasznált energiát egyetlen primer energia átalakítási tényezővel súlyozta, és ebben a megújuló és a nem megújuló rész nem vált el. A 9/2023 négy súlyozó tényezőt rendel minden energiahordozóhoz (fnren, fren, ftot, fCO₂), és az összesített energetikai jellemző kizárólag a nem megújuló részt méri. A megújuló primerenergia-igényt és a szén-dioxid-kibocsátást is ki kell számítani, és ezek a tanúsítvány alátámasztó munkarészében szerepelnek, a primerenergia szerinti követelmény és besorolás azonban az Enren-hez kötődik.
Ennek gyakorlati következménye, hogy a környezeti hő (hőszivattyú) és a helyben termelt napenergia nem megújuló tényezője nulla, a hálózati áramé 2,3. Egy hőszivattyús épület Enren-je tehát lényegében a felvett villamos energia 2,3-szorosa, a hőszivattyú által hasznosított környezeti hő pedig a megújuló primerenergiában jelenik meg.
Fűtőértékre vetített végső energia
A 9/2023 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy a súlyozó tényezőket a fűtőértéken számított végsőenergia-igényre kell alkalmazni. A számítási módszerben a hőtermelők teljesítménytényezői ugyanakkor égéshőre vonatkoznak, ezért a tüzelőanyagok végső energiáját a súlyozás előtt át kell számítani. Az átváltás szorzója (Ffé/éh) a módszer 2. függelékében szerepel: földgáznál 0,90, fánál és biomasszánál 0,93, olajnál 0,94, szénnél 0,96, a nem éghető energiahordozóknál (áram, távhő, egyéb megújulók) 1,0.
Aki saját táblázatból vagy régi sablonból dolgozik, itt könnyen hibázik: vagy kimarad az átváltás, vagy kétszer kerül be. A lépést részletesen a primerenergia-igény számításáról szóló cikk mutatja be.
CO₂-követelmény a megújuló részarány helyett
A TNM közel nulla energiaigényű követelményszintje előírta, hogy az épület energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. A 9/2023 rendelet indokolása szerint ez a kötelezettség megszűnt, helyette a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határa lépett be. Lakó- és szállás jellegű új épületnél ez 20 kg/m²év (a 25 kg/m²év referenciaérték 80%-a), a világítás nélkül.
A kibocsátási tényezők a 7. mellékletben energiahordozónként szerepelnek. A számítási módszer szerint az emissziós tényezők az életciklus több szakaszát (például az átalakító egységek és a hálózat építését és bontását) is tartalmazzák, ezért a napenergiának és a környezeti hőnek is van nem nulla CO₂-tényezője.
Idényszintű helyett havi mérleg
A TNM egyszerűsített útja a fűtési igényt a teljes fűtési idényre számolta, rögzített helyettesítő értékekkel (a rendelet szövegében H = 72 és ZF = 4,4 szerepel). A 9/2023-hoz tartozó módszer a nettó fűtési és hűtési igényt hónaponként határozza meg: minden hónapra külön számítja a transzmissziós és szellőzési hőátvitelt, a sugárzási és belső nyereségeket, majd a nyereségek hasznosítási tényezőjét az épület időállandója alapján. Ugyanabban a hónapban fűtési és hűtési igény is keletkezhet, ezért a két számítást külön kell elvégezni.
A havi mérlegben a tájolás, az árnyékolás és a hőtároló tömeg hatása hónaponként eltérő súllyal jelenik meg. A módszer lépéseit a havi módszerről szóló cikk foglalja össze.
Hőhidak: χ-ből ζ lett
Az egyszerűsített hőhídkorrekció logikája nem változott: a szerkezet U-értékét egy szorzóval növeljük, UR = U · (1 + ζ). A táblázat értékei is azonosak a régi χ értékekkel (külső falnál például 0,15, 0,20, illetve 0,30 a hőhidasság mértékétől függően). Két pontosítás viszont fontos: a korrekció belső oldali hőszigetelésnél nem alkalmazható, ilyenkor részletes hőhídmodell vagy szakirodalmi adat kell, és a hőhidasság besorolásánál a külső falak nyílászárókkal együtt vett felületéhez kell viszonyítani.
A részletes úton a csatlakozási hőhidakat vonalmenti hőátbocsátási tényezővel (ψ) és a csatlakozás hosszával kell számolni, belső méretekre vonatkoztatott hőhídkatalógusból vagy MSZ EN ISO 10211 szerinti numerikus modellezéssel. A két út közötti választást a hőhidakról szóló cikk tárgyalja.
Követelményszintek: óvatosan az összehasonlítással
A közel nulla energiaigényű lakóépületre a TNM 100 kWh/m²a Ep-t írt elő, a 9/2023 76 kWh/m²év Enren-t. A két szám nem vethető össze közvetlenül, mert más mennyiséget mérnek, más tényezőkkel. A fajlagos hőveszteség-tényezőnél is csak óvatos összevetés lehetséges, mert a q számításának módja a havi módszerre tért át.
| A/V | 7/2006 TNM, 6. melléklet | 9/2023 ÉKM, 2. melléklet |
|---|---|---|
| ≤ 0,3 | 0,12 | 0,14 |
| közbenső tartomány | 0,05143 + 0,2296 · (A/V), 1,0-ig | 0,071 + 0,23 · (A/V), 1,3-ig |
| felső határ | 0,28 (A/V ≥ 1,0) | 0,37 (A/V ≥ 1,3) |
A 9/2023 indokolása maga is követelményszint-csökkenésként írja le a változást, a kisebb és a nagyobb épületekre eltérő mértékben. A szerkezetenkénti hőátbocsátási követelmények kevésbé változtak: a homlokzati fal 0,24, a lapostető és a padlásfödém 0,17 W/m²K maradt, a fa vagy PVC keretes ablaké 1,15-ről 1,1-re szigorodott, a fűtött és fűtetlen terek közötti falé 0,26-ról 0,4-re enyhült. A teljes lista a követelményekről szóló cikkben található.
Új besorolási skála és rövidebb hatály
A régi kettős betűjeles skálán a közel nulla energiaigényű követelménynek a BB kategória felelt meg. Az A2023 skálán a besorolás az új épületre vonatkozó követelményértékhez mért arány: a követelményt éppen teljesítő épület az A2023 kategória felső határán áll (90 és 100% között), az alatta lévő sávok az A+2023, A++2023 és A+++2023. A régi és az új betűk ezért nem feleltethetők meg egymásnak, egy korábbi tanúsítvány osztályából nem lehet az újat kikövetkeztetni. Az új skála felépítését az A2023 besorolásról szóló cikk írja le.
A 176/2008. Korm. rendelet 2023-as módosítása óta a tanúsítvány öt évig hatályos a korábbi tíz helyett. Ha a hatály alatt a követelményérték vagy a besorolási módszertan változik, a korábbi tanúsítvány a változást követő 60. napig használható fel adásvételnél vagy bérbeadásnál.
Hogy az EnerCert hogyan követi a 9/2023 szerinti lépéseket az adatfelviteltől az eredményig, azt a funkciók oldala mutatja be.