A 9/2023 ÉKM egyszerűsített havi módszer a gyakorlatban

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 7. §-a szerint az épület energetikai jellemzőit a minisztérium által közzétett számítási módszerrel, vagy egy azzal egyenértékű, a rendelet 6. mellékletének alapelveit követő módszerrel kell meghatározni. A közzétett módszer két részből áll: az 1. függelék a számítás menetét és képleteit, a 2. függelék a referenciaadatokat (éghajlat, használati profilok, energiahordozók, tájékoztató műszaki értékek) tartalmazza. Az EnerCert számítása ennek egyszerűsített havi módszerére épül.

Ez az írás azt foglalja össze, hogyan működik a módszer a napi munkában: milyen lépésekből áll, hol lehet egyszerűsített és hol részletes utat választani, és mire kell figyelni az eredmény ellenőrzésénél. A követelményeket a 9/2023 követelményeiről szóló cikk, a jogszabályi hátteret a jogszabályi alapok oldal tárgyalja.

Mi az egyszerűsített havi módszer?

A rendelet 6. melléklete előírja, hogy az egyszerűsített módszer a nettó fűtési és hűtési igényt havi módszerrel határozza meg, az órás éghajlati adatsorral összhangban lévő havi adatokkal. Az épület energiamérlegét tehát hónapról hónapra számoljuk: minden hónapban összevetjük a hőveszteséget (transzmisszió és szellőzés) a nyereségekkel (napsugárzás és belső hőterhelés), és a nyereségekből csak a hasznosuló részt vonjuk le.

A hasznosítási tényező (η_F) a nyereség és a veszteség arányától, valamint az épület időállandójától, vagyis a hőtároló képességétől függ. Egy hónap fűtési igénye nulla, ha a nyereség a veszteség kétszeresénél nagyobb, így a fűtési idény hossza magából a számításból adódik. Ugyanebben a hónapban hűtési igény is keletkezhet, ezért a módszer a fűtést és a hűtést két külön, tizenkét hónapos számítással kezeli, eltérő légcserével és árnyékolóhasználattal.

Az épülettechnikai rendszerek egyszerűsített számítása ezzel szemben szezonális: a havi nettó igényeket éves szintre összegezzük, és a rendszerveszteségeket, teljesítménytényezőket és segédenergiát ehhez rendeljük.

Egyszerűsített vagy részletes út?

A módszer lépésenként engedi a választást. Az egyszerűsített út táblázatos alapértékekkel és közelítésekkel dolgozik, a részletes út a Magyar Szabványügyi Testület vonatkozó szabványait követi. Egy számításban keverhetők is: lehet például a hőhidakat részletesen, ψ-értékekkel kezelni, a többi lépést egyszerűsítve.

Részletes módszerként validált dinamikus szimulációs szoftver is alkalmazható, de feltételekkel: a követelményt ilyenkor lakóépületnél is referenciaépülettel kell meghatározni, az éghajlati adatokat a 2. függelék szerint, a súlyozó tényezőket a 14.2. pont szerint kell felvenni, és a bemenő adatoknak legalább az egyszerűsített módszer részletességét kell elérniük.

A számítás lépései

A módszer 3.1. pontja a követelmények ellenőrzésének sorrendjét adja meg. Tanúsításnál ugyanez a sorrend, kiegészülve a besorolással; önálló rendeltetési egységnél a fajlagos hőveszteség-tényező számítása elhagyható.

1. Az épület rendeltetésének és alapadatainak meghatározása.
2. Geometria, a csatlakozási élhosszakkal együtt, belméretek alapján.
3. A szerkezetek átlagos és egyenértékű hőátbocsátási tényezői, valamint a csatlakozási hőhidak.
4. Az elemi követelmények ellenőrzése: szerkezetek, nyári túlmelegedés, rendszerelemek.
5. A felület-térfogat arány és a fajlagos hőveszteség-tényező.
6. A nettó fűtési és hűtési energiaigény havi bontásban.
7. A fűtési, HMV-, szellőző- és hűtési rendszer energiafelhasználása: veszteségek, végső energia energiahordozónként, villamos segédenergia.
8. Nem lakóépületnél a világítás; lakóépületnél ez elmarad.
9. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok, például a napelem termelése.
10. A komplex indikátorok: nem megújuló, megújuló és teljes primerenergia, CO₂-kibocsátás, a hasznos alapterületre vetítve (primerenergia-igény, összesített energetikai jellemző).
11. Referenciaértékek: lakóépületnél rögzítettek, egyéb épületnél referenciaépülettel számítandók.
12. A megfelelés ellenőrzése, tanúsításnál a besorolás.

Milyen adatokból dolgozik?

A számítás bemenete az épület projektmodellje: geometria, rétegrendek, nyílászárók, fűtetlen terek, épülettechnikai rendszerek, megújulók. A használati adatokat (belső hőmérséklet, légcsere, belső hőnyereség, melegvízigény) lakóépületnél a módszer adja, a tanúsító ezeket nem a tényleges használók szokásaiból veszi. Az eredmény ezért szabványos feltételek mellett érvényes, és nem a várható energiaszámlát becsüli. A számítás előtt összegyűjtendő adatok listáját külön útmutató tartalmazza.

Az adatfelviteltől az eredményig az EnerCertben

Az EnerCertben a munkamenet négy lépésre bontható: modellezés, számítás, ellenőrzés és átadás. A projektmodell felépítése után a szoftver a havi módszer szerinti eredménypanelt készíti el, amely a besorolás mellett a követelményértékhez mért arányt és a hőveszteség megoszlását is mutatja. A tanúsító ezt átnézi, majd számítási melléklet és OÉNY-export előkészítés formájában adja tovább. A lépéseket a funkciók oldal mutatja be részletesen.

A tanúsító felelőssége

Az EnerCert szakmai eszköz: az eredményt a tanúsítónak kell ellenőriznie, és a kiállított energetikai tanúsítványért minden esetben a tanúsító felel. A szoftver a munkát támogatja, de nem váltja ki a szakmai döntést.