Milyen adatok szükségesek az energetikai számításhoz?

Az energetikai számítás annyira megbízható, amennyire a bemenő adatai. Ez a lista azt gyűjti össze, mit érdemes egy lakóépület számítása előtt beszerezni vagy a helyszínen rögzíteni. A sorrend a számítás sorrendjét követi, így a lista a projekt előkészítéséhez és a szemle megtervezéséhez is használható. A tanúsítás teljes menetét a tanúsítvány készítésének menetéről szóló cikk írja le.

Alapadatok és a megbízás

• Cím, helyrajzi szám, az épület vagy önálló rendeltetési egység azonosítása.
• Rendeltetés (lakó, szállás jellegű vagy egyéb), vegyes rendeltetésnél a funkciók aránya.
• A tanúsítás oka: új épület, eladás, bérbeadás; egész épület vagy önálló rendeltetési egység.
• Korábbi tanúsítvány és annak azonosító kódja, ha van.
• Az építés éve és az ismert felújítások éve, lehetőleg számlával vagy dokumentummal.
• Műemléki vagy helyi védettség, mert ez a korszerűsítési javaslatot is befolyásolja.

Geometria

• Alaprajzok és metszetek, belméretekkel; ha nincs terv, helyszíni felmérés.
• Szintenkénti belmagasság, a fűtött és fűtetlen terek határa.
• Hasznos alapterület (a fűtött, illetve hűtött helyiségek alapterülete).
• Fűtött térfogat belméretekkel, az 1,9 m alatti belmagasságú részekkel együtt.
• Lehűlő felületek szerkezetenként és tájolásonként, a talajjal, a szomszédos épülettel és a fűtetlen terekkel érintkező felületekkel együtt.
• Fűtetlen terek jellege: padlás, pince, garázs, lépcsőház, naptér (ez adja a b módosító tényezőt).
• Talajjal érintkező szerkezeteknél a padló kitett kerülete és a terepszint alatti mélység.
• Csatlakozási élhosszak: nyílászáró-kerületek, födémcsatlakozások, falsarkok, erkélyek, attikák.
• Tájolás és a környező épületek, domborzat, növényzet árnyékoló hatása.

Az A és V felvételének szabályai és a tipikus hibák a fajlagos hőveszteség-tényezőről szóló cikkben szerepelnek.

Határoló szerkezetek és anyagok

• Rétegrend rétegenként: anyag, vastagság, sorrend.
• Hővezetési tényező: új vagy ismert terméknél a termék minősítő irata (teljesítménynyilatkozat) szerinti érték, amelyből az MSZ EN ISO 10456 szerint tervezési érték képezhető.
• Inhomogén rétegeknél a váz vagy szarufa kiosztása és keresztmetszete.
• Rögzítőelemek fajtája és darabszáma négyzetméterenként, ha átszúrják a hőszigetelést.
• Légrétegek vastagsága és kiszellőztetése (zárt, kismértékben vagy intenzíven kiszellőztetett).
• Utólagos hőszigetelés vastagsága és anyaga, egy vagy több rétegben készült-e.
• Talajjal érintkező padlónál a padló és a lábazat hőszigetelése.

Hogy ezekből hogyan lesz U-érték, azt az U-érték számításáról szóló cikk mutatja be.

Nyílászárók

• Darabszám, méret, tájolás és dőlésszög nyílászárótípusonként.
• A teljes nyílászáró hőátbocsátási tényezője (U_w), vagy az üvegezés és a keret adatai külön.
• Az üvegezés sugárzásátbocsátási tényezője (g).
• Keretarány, ha mérhető.
• Társított árnyékolók (redőny, zsalúzia) típusa és működtetése, kézi vagy automatikus.
• Külső árnyékvetők: erkélylemez, eresz, oldalfal, szemközti épületek.

Fűtési rendszer

• Hőtermelő típusa, energiahordozója, teljesítménye, gyártási éve és elhelyezése (fűtött téren belül vagy kívül).
• Az energiacímkés (a 811/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó) kazánoknál és hőszivattyúknál (a módszer példája szerint ilyenek a 2015. szeptember 26. után forgalomba hozott, legfeljebb 70 kW-os helyiségfűtő berendezések) a termékadatlapon szereplő szezonális hatásfok (η_s). A módszer egyszerűsített útja ebből képzi a teljesítménytényezőt.
• Több hőtermelő esetén az üzemmód (párhuzamos vagy alternatív) és a teljesítmények.
• Hőleadók típusa és méretezési hőfoklépcső.
• Szabályozás: központi, időjárásfüggő, helyiségenkénti, programozható-e.
• Elosztóvezetékek nyomvonala (fűtött vagy fűtetlen térben), szigetelése.
• Tároló, keringtető szivattyú, és ha van, korábbi energetikai felülvizsgálat.
• Távhőnél a távhőrendszer azonosítása, hogy a közzétett tényezők közül a megfelelő legyen kiválasztható.

Használati melegvíz

• A melegvíz előállítása: a fűtési hőtermelő, külön készülék, villanybojler, hőszivattyú.
• Tároló térfogata és elhelyezése (fűtött térben vagy kívül).
• Cirkuláció van-e, és ha igen, a vezetékek szigetelése és a szivattyú üzemeltetése.

A lakóépületek nettó melegvíz-hőigényét a módszer 2. függeléke használati profil alapján adja meg, így ezt nem kell a helyszínen felmérni.

Szellőzés és hűtés

• Természetes szellőzés vagy gépi rendszer; gépinél a térfogatáram, a hővisszanyerő hatásfoka és a működési idő.
• Elszívó ventilátorok (fürdő, konyha) és légbevezetők.
• A nyílászárók és a burok légzárása (a módszer a tömítetlenségből adódó légcsere-növekményt külön táblázatból veszi).
• Hűtésnél a hűtőgép típusa és szezonális hatékonysága, a hűtött helyiségek köre.

Megújuló és helyi energiatermelés

• Napelem: teljesítmény, tájolás, dőlésszög, árnyékoltság.
• Napkollektor: felület, tájolás, dőlésszög, a kiszolgált felhasználás (HMV, fűtés).
• Hőszivattyú: hőforrás, fűtővíz hőmérséklet, szezonális hatékonyság vagy ErP-adatlap.
• Biomassza: a berendezés típusa és teljesítménye, valamint az igazolás (termékadatlap, beépítési számla), ha a kedvezőbb, 0,2-es nem megújuló tényezőt kell alkalmazni.

A megújulók elszámolásának szabályait a primerenergia-igény számításáról szóló cikk részletezi.

Fotódokumentáció

A 176/2008. Korm. rendelet szerint a tanúsítványhoz éles, jól azonosító fotók kellenek:

• a jellegzetes homlokzatokról (ebből egy az összefoglaló lapra kerül);
• egy jellemző hőleadóról és annak szabályozásáról;
• egy jellemző ablakról;
• egész épületnél, távfűtés kivételével, a hőtermelő és a tároló beépített helyzetéről;
• a megújuló energiás rendszerekről, ha vannak.

Ha egy adat hiányzik

Meglévő épületnél ritka, hogy minden adat dokumentált legyen. A módszer több helyen ad alapértéket vagy tájékoztató adatot, ezek használhatók, de a forrást rögzíteni kell:

Ahol a módszer nem ad alapértéket (tipikusan egy ismeretlen rétegrendnél), a feltárás a legbiztosabb. Ha ez nem lehetséges, a feltételezést és annak indokát az alátámasztó munkarészben dokumentálni kell. A tanúsító tíz évig megőrzi a számítást, és egy utóellenőrzésnél a felhasznált adatok helyszíni azonosítása is vizsgálható, ezért egy leírt, ellenőrizhető feltételezés többet ér egy dokumentálatlan becslésnél.