Jogszabályok
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet követelményei
· 10 perc olvasás
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november 1-jén lépett hatályba, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet váltva. A követelményeket három szinten fogalmazza meg: az egyes épületszerkezetekre és épülettechnikai rendszerekre, az épület egészének hővédelmére, végül az épület primerenergia-igényére és szén-dioxid-kibocsátására. Hogy egy adott munkánál ezek közül melyiket kell teljesíteni, azt a beavatkozás jellege dönti el.
Az összefoglaló a rendelet szövegén és mellékletein alapul. A számítás lépéseit a rendelet 7. §-a alapján a minisztérium által közzétett számítási módszer írja le; a módszer gyakorlati működéséről az egyszerűsített havi módszerről szóló cikk szól.
Melyik követelmény mikor érvényes?
A rendelet 3. §-a a munka típusához köti a teljesítendő követelményeket. Új épületnél mindegyik szint érvényes, meglévő épületnél csak az, amelyet a beavatkozás ténylegesen érint.
| Munka jellege | Teljesítendő követelmények | Rendelethely |
|---|---|---|
| Új épület | Az 1. melléklet elemi követelményei és a 2. melléklet szerinti közel nulla energiaigényű szint | 3. § (2) |
| Bővítés vagy energiamegtakarítási célú felújítás | A létesített vagy felújított szerkezetekre az 1. melléklet 1. és 2. pontja, az érintett épülettechnikai rendszerekre az 1. melléklet 3. pontja | 3. § (3) és (4) |
| Jelentős felújítás, illetve olyan bővítés, amelynek hasznos alapterülete nagyobb a meglévő épületénél | Az előző sor követelményei, valamint a 3. melléklet | 3. § (5) |
Jelentős felújításnak az a felújítás minősül, amely a határoló szerkezetek összes felületének legalább 25%-át érinti. Nem számít jelentős felújításnak, ha egy földszintes épületnél csak a pincefödémet vagy a padlásfödémet szigetelik utólag, és más korszerűsítés nem történik.
Kivételek is vannak. Műemléknél és helyi védelem alatt álló épületnél a rendelet nem alkalmazandó, ha a minimumkövetelmények betartása a védett érték megváltozásával járna. A fűtés nélküli (vagy fűtését kizárólag geotermikus forrásból, illetve kapcsolt energiatermeléssel megoldó) mezőgazdasági, logisztikai, ipari és műhely jellegű épületeknél a hőátbocsátási tényezőre és a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni.
Hőátbocsátási tényezők: az elemi követelmények
Az 1. melléklet 1.1. táblázata szerkezettípusonként adja meg a hőátbocsátási tényező legnagyobb megengedett értékét. A követelmény az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozik. Ez a rendelet fogalommeghatározása szerint tartalmazza az épületelemen belüli hőhidak (rögzítőelemek, szarufák, pillérek), a rétegterv, a beépítés és az öregedés hatását, a csatlakozási hőhidakét viszont nem. Egy rétegrendből korrekciók nélkül számolt U-érték tehát még nem feltétlenül igazolja a megfelelést.
| Épülethatároló szerkezet | Umax (W/m²K) |
|---|---|
| Homlokzati fal | 0,24 |
| Lapostető | 0,17 |
| Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0,17 |
| Padlás és búvótér alatti födém | 0,17 |
| Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 |
| Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,4 |
| Szomszédos fűtött épületek, épületrészek közötti fal | 1,5 |
| Lábazati fal | 0,3 |
| Talajjal érintkező fal, talajon fekvő padló (új épületnél, a talaj hatásával) | 0,3 |
| Üvegezés | 1,0 |
| Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (0,5 m² felett) | 1,1 |
| Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (0,5 m² felett) | 1,4 |
| Tetősík ablak (0,5 m² felett) | 1,3 |
| Homlokzati, illetve fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1,4 |
A táblázat lábjegyzetei további feltételeket is tartalmaznak:
- Nyílászárónál a teljes szerkezet hőátbocsátási tényezőjét kell nézni, a keret, az üvegezés és a távtartó hatásával együtt. A társított árnyékoló (például redőny) többlet hőszigetelő hatása az elemi követelmény ellenőrzésekor nem számítható be.
- Talajjal érintkező szerkezetnél a 0,3 W/m²K a talaj hatását is tartalmazó egyenértékű hőátbocsátási tényezőre vonatkozik. Terepszint közelében fekvő padlónál ezen felül peremszigetelés kell: a kerület mentén vízszintesen legalább 2,5 m szélességben, vagy függőlegesen a padlósík alatt legalább 1,5 m mélységig, legalább 2,5 m²K/W hővezetési ellenállással. Ha maga a padló is tartalmaz ilyen ellenállású hőszigetelést, a terepszint alatt 0,5 m mélységig érő függőleges peremszigetelés elegendő.
- Új épületnél és felújításnál a tervezett szerkezetet állagvédelmi szempontból is ellenőrizni kell.
Az átlagos hőátbocsátási tényező számítását a korrekciókkal együtt az U-érték számításáról szóló útmutató vezeti végig. Egy rétegrend U-értékét az ingyenes U-érték kalkulátorral azonnal összevetheted a szerkezettípushoz tartozó követelményértékkel.
Nyári hővédelem
Az 1. melléklet 2. pontja akkor lép életbe, ha az északi iránytól legalább 45°-kal eltérő tájolású, illetve a 45°-nál kisebb hajlásszögű transzparens szerkezetek összfelülete meghaladja a hasznos alapterület 8%-át. Ilyenkor ezekre a szerkezetekre az üvegezett felülettel súlyozott átlagnak kell teljesítenie a következő feltételt:
Σ Aü,i · gH,i · gárny,H,i · Fárny,i / Σ Aü ≤ 0,3
- Aü,i
- az üvegezés mérete alapján számolt felület
- gH,i
- az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége hűtési esetre
- gárny,H,i
- a társított árnyékoló szerkezet sugárzásátbocsátási képessége
- Fárny,i
- a külső akadályok miatti árnyékoltsági tényező
A számítási módszer a beesési szög hatását egy 0,9-es alapértékű szorzóval veszi figyelembe. Egy gn = 0,59 értékű kétrétegű low-e üvegezésnél így g ≈ 0,9 · 0,59 ≈ 0,53 adódik: árnyékoló és árnyékoló környezet nélkül a 0,3-as határ nem teljesül. Nagy déli vagy nyugati üvegfelületnél és tetőablakos tetőtérnél ezért már a tervezéskor el kell dönteni, hogy külső árnyékolóval vagy alacsony g-értékű üvegezéssel teljesül-e a feltétel.
Előírások az épülettechnikai rendszerekre
Az 1. melléklet 3. pontja nem számított mutatót, hanem kialakítási szabályokat ír elő. Ezek közül a tanúsításhoz és a korszerűsítési javaslathoz a következők kapcsolódnak közvetlenül:
- Új épületben, ha egy rendszer 100 m²-nél nagyobb fűtött vagy hűtött alapterületet lát el, a központi időjárásfüggő szabályozás kötelező.
- Új fűtési és hűtési rendszernél minden 12 m²-nél nagyobb helyiségben önálló hőmérséklet-szabályozás kell. Meglévő épületben ezt a hőtermelő és a hőleadó cseréjekor kell megoldani, ha a rendszer átalakítása nélkül beépíthető.
- A fűtési és HMV-elosztóvezetékekre minimális szigetelési vastagság vonatkozik (0,036 W/mK hővezetési tényezőre vetítve 22 mm belső átmérőig 19 mm, 22 és 35 mm között 30 mm).
- 300 m² rendszer-alapterület felett a fűtési és hűtési rendszert beszabályozási terv alapján be kell szabályozni, és a beszabályozást dokumentálni kell.
- Rendszer telepítésekor, illetve jelentős felújításnál a rendszer cseréjekor vagy korszerűsítésekor a megváltoztatott részrendszernek a rendelet szövege szerint legalább „normál” kategóriának kell megfelelnie, beépített világításnál „jó” kategóriának. A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendszerbesorolási skálája rossz, gyenge, közepes, jó és kiváló kategóriákat használ, „normál” megnevezés ott nem szerepel, ezért a megfeleltetést érdemes az adott esetben tisztázni.
Az épület egésze: fajlagos hőveszteség-tényező
Az épület egészének hővédelmét a fajlagos hőveszteség-tényező (q, W/m³K) jellemzi, amelynek megengedett legnagyobb értéke a felület-térfogat aránytól függ. A az épület lehűlő felülete, V a fűtött térfogata, mindkettő belméretek szerint. Új épületre a 2. melléklet, jelentős felújításra a 3. melléklet adja meg a határt.
| Felület-térfogat arány | Új épület (2. melléklet) | Jelentős felújítás (3. melléklet) |
|---|---|---|
| A/V ≤ 0,3 | 0,14 | 0,18 |
| 0,3 és 1,3 között | 0,071 + 0,23 · (A/V) | 0,078 + 0,34 · (A/V) |
| A/V ≥ 1,3 | 0,37 | 0,52 |
A 2. melléklet táblázatának középső sora a lineáris összefüggést 1,0-ig írja, a harmadik sor viszont csak 1,3-tól ad állandó értéket. A melléklet szerint a határérték az ábráról is leolvasható, és az ábrán a lineáris szakasz 1,3-ig tart; a képlet ott éppen 0,37-et ad.
A q számítási módja, a sugárzási nyereségek szerepe és egy szemléltető számpélda a fajlagos hőveszteség-tényezőről szóló cikkben található.
Összesített energetikai jellemző és szén-dioxid-kibocsátás
Az összesített energetikai jellemző a rendelet fogalma szerint az épület nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egységnyi hasznos alapterületre és egy évre vetítve (Enren, kWh/m²év). Mellette új épületnél a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra (ECO₂, kg/m²év) is van követelmény. Lakó- és szállás jellegű épületeknél a világítás energiaigénye egyik mutatóban sem szerepel.
| Mutató | Referenciaérték (5. melléklet) | Új épület (2. melléklet) | Jelentős felújítás (3. melléklet) |
|---|---|---|---|
| Enren (kWh/m²év) | 95 | 0,8 · 95 = 76 | 110, illetve 40 · (A/V) + 98, legfeljebb 150 |
| ECO₂ (kg/m²év) | 25 | 0,8 · 25 = 20 | a mellékletben nincs rá követelmény |
A jelentős felújítás Enren-határa szintén az A/V aránytól függ: 0,3 alatt 110, 1,3 felett 150 kWh/m²év, közötte a 40 · (A/V) + 98 összefüggés érvényes. Egyéb rendeltetésű épületeknél nincs rögzített szám: a követelményt egy, a tárgyi épülettel azonos geometriájú, előírt szerkezetekkel és rendszerekkel felvett referenciaépületből kell számítani, új épületnél annak 80%-a a határ. Ha lakóépületnél dinamikus szimulációt alkalmaznak, a referenciaépületes eljárás ott is kötelező.
Vegyes rendeltetésű épületnél a fajlagos hőveszteség-tényező és a szerkezeti követelmények az épület egészére vonatkoznak, az Enren és a CO₂-követelményt viszont funkciónként kell meghatározni és a hasznos alapterülettel súlyozni. Ha egy funkció a teljes hasznos alapterület 90%-ánál többet foglal el, az egész épületet ennek a funkciónak megfelelően kell kezelni.
Súlyozó tényezők
A rendelet 7. § (3) bekezdése szerint a megfelelést igazoló számításban a fűtőértéken számított végsőenergia-igényt a 7. mellékletben szereplő súlyozó tényezőkkel kell szorozni. Minden energiahordozóhoz négy tényező tartozik: nem megújuló (fnren), megújuló (fren) és teljes primerenergia (ftot), valamint szén-dioxid-kibocsátási tényező (fCO₂).
| Energiahordozó | fnren | fren | ftot | fCO₂ (g/kWh) |
|---|---|---|---|---|
| Földgáz | 1,1 | 0 | 1,1 | 297 |
| Villamos energia | 2,3 | 0,3 | 2,6 | 455 |
| Szilárd biomassza | 0,6 | 0,6 | 1,2 | 40 |
| Szilárd biomassza, a 7. melléklet 3. pontja szerinti berendezésben | 0,2 | 1,0 | 1,2 | 40 |
| Távhő, ha a szolgáltató nem közölt adatot | 1,38 | 0 | 1,38 | 374 |
| Környezeti hő (geo-, aero-, hidrotermikus) | 0 | 1 | 1 | 27 |
| Napenergia, PV villamos energia | 0 | 1 | 1 | 74 |
Távhőnél a táblázat értéke csak tartalék. Főszabály szerint a távhőszolgáltató minden év február 15-ig meghatározza a saját rendszerének tényezőit, és ezeket a Lechner Tudásközpont március 15-ig közzéteszi az e-epites.hu oldalon. A kedvezőbb biomassza-tényező csak a 7. melléklet 3. pontjában felsorolt berendezéseknél alkalmazható, egyes esetekben a 2023. november 1. előtti beépítést számlával kell igazolni. A tényezők használatát és a fűtőérték/égéshő átszámítást a primerenergia-igény számításáról szóló cikk részletezi.
Mit jelentenek a követelmények tanúsításkor?
Meglévő épület tanúsításánál nem kell megfelelni a követelményeknek, de a besorolás rájuk épül. A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint az energetikai minőség a vizsgált épület összesített energetikai jellemzőjének és az új épületre vonatkozó követelményértéknek a százalékos aránya. Lakóépületnél tehát az Enren-t 76-hoz, a fajlagos CO₂-kibocsátást 20-hoz kell viszonyítani, és a két arány két külön besorolást ad. A skála felépítését az A2023 besorolásról szóló cikk mutatja be.
A tanúsítvány korszerűsítési javaslatának a jelentős felújítás követelményszintjére és a közel nulla energiaigényű szintre is ki kell térnie. Ha az épület a jelentős felújítás szintjét már teljesíti, elegendő a közel nulla szintre javaslatot tenni, ha pedig azt is, a javaslat elhagyható. A tanúsítvány öt évig hatályos, és nem igazolja az épületre előírt más követelmények teljesítését.
Átmeneti szabályok
A rendeletet a 2023. október 31. után bejelentett, illetve kérelmezett építési tevékenységekre kell alkalmazni. Az addig bejelentett, kérelmezett vagy engedélyezett munkákra a 7/2006. TNM rendelet 2023. október 31-én hatályos szövege vonatkozik. A két módszer eltéréseit külön összehasonlítás foglalja össze.
Külön szabály vonatkozik a 2023 előtt indult támogatási programokra (10. § (3)): ha a támogatás feltétele a TNM szerint megállapított jellemző elérése, a tanúsítást akkor is az új módszerrel kell elvégezni, de ha az új számítás a támogatottnak joghátrányt okozna, a támogatási feltétel teljesítéséhez a TNM szerinti eredmény is elfogadható.