EnerCert

Számítási módszerek

Hőhidak és ψ-érték az energetikai számításban

· 8 perc olvasás

A hőhíd a 9/2023 rendelet fogalma szerint a határoló és nyílászáró szerkezet olyan része, ahol a geometria vagy az anyaghasználat miatt többdimenziós hőáram alakul ki. A számítás szempontjából az a fontos, hogy a rendelet két fajtát különít el, és a kettő máshová kerül.

  • Az épületelemen belüli hőhíd az elem körvonalán belül jön létre (szarufa, rögzítőelem, falazatba épített pillér). Ez az elem átlagos hőátbocsátási tényezőjében van benne, és a szerkezetenkénti U-követelmény is erre vonatkozik.
  • A csatlakozási hőhíd funkcionálisan különböző vagy eltérő helyzetű elemek találkozásánál alakul ki (ablakkáva, födém és fal csatlakozása, falsarok, erkélylemez). Ez nincs benne az U-értékben, a transzmissziós hőátviteli tényezőben külön kell számolni vele.

Amit az átlagos U-érték már tartalmaz, azt a csatlakozásoknál nem szabad még egyszer felszámolni. A rétegrendi hőhidakat az U-érték számításáról szóló cikk tárgyalja, ez az írás a csatlakozásokról szól.

Hol jelenik meg a hőhíd a képletben?

A külső térrel határos szerkezetek transzmissziós hőátviteli tényezője a számítási módszer szerint:

Htr,D = Σ Ai · Ui + Σ lk · Ψk + Σ χj

(6.1)
Ai, Ui
a szerkezet felülete (m²) és hőátbocsátási tényezője (W/m²K)
lk
a k csatlakozási hőhíd hossza, m
Ψk
a k csatlakozási hőhíd vonalmenti hőátbocsátási tényezője, W/mK
χj
a j pontszerű hőhíd hőátbocsátási tényezője, W/K

Ez a részletes út. A módszer az egyszerűsített számításban megengedi, hogy a csatlakozásokat ne tételesen, hanem a szerkezet U-értékét növelő korrekcióval vegyük figyelembe. A kettő között számítási lépésenként lehet választani.

Egyszerűsített út: ζ korrekciós tényező

Htr = Σ Ai · UR,i, ahol UR = U · (1 + ζ)

(6.2), (6.3)

A ζ értéke a szerkezet típusától és a határolás tagoltságától függ. A tagoltságot a hőhidak hosszának fajlagos mennyisége jellemzi, vagyis az, hogy a szerkezet egy négyzetméterére hány folyóméter csatlakozás jut.

A ζ korrekciós tényező a számítási módszer 6.1. táblázata szerint (válogatás)
Határoló szerkezet gyengén közepesen erősen hőhidas
Külső fal, külső oldali vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel 0,150,200,30
Egyéb külső fal0,250,300,40
Lapostető0,100,150,20
Beépített tetőteret határoló szerkezet0,100,150,20

Padlásfödémre és árkádfödémre 0,10, pincefödémre szerkezeten belüli hőszigetelésnél 0,20, alsó oldali hőszigetelésnél 0,10, a fűtött és fűtetlen terek közötti falakra 0,05 a korrekció. A besoroláshoz a módszer 6.2. táblázata ad tájékoztató határokat:

A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m²), tájékoztató adatok a besoroláshoz
Szerkezet gyengén közepesen erősen hőhidas
Külső falak< 0,80,8 és 1,0 között> 1,0
Lapostetők< 0,20,2 és 0,3 között> 0,3
Beépített tetőteret határoló szerkezetek< 0,40,4 és 0,5 között> 0,5

Külső falaknál a pozitív falsarkok, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, az erkélyek, lodzsák, a homlokzatsíkból kinyúló falak és az elemen belüli hőhidak közé nem sorolt pillérek hosszát kell összegezni, és a külső falak nyílászárókkal együtt vett felületéhez viszonyítani.

Részletes út: a ψ-érték

A vonalmenti hőátbocsátási tényező (ψ, W/mK) azt a többlet hőáramot adja meg egy folyóméter csatlakozásra és 1 K hőmérséklet-különbségre vetítve, amelyet a csatlakozás a két szomszédos sík szerkezet egydimenziós számításához képest okoz. Az MSZ EN ISO 10211 jelöléseivel:

Ψ = L2D − Σ Uj · lj

ahol L2D a csomópont kétdimenziós modellből kapott hőátviteli tényezője egy folyóméterre, Uj és lj pedig a csatlakozó szerkezetek hőátbocsátási tényezője és a modellben figyelembe vett hossza. A 9/2023-hoz tartozó módszer szerint a ψ hőhídkatalógusból vagy az MSZ EN ISO 10211 szabály szerinti numerikus modellezéssel határozható meg, belső méretek figyelembevételével.

A belső méret kikötése lényeges. Ugyanannak a csomópontnak a ψ-értéke attól függ, milyen méretekre vonatkoztatjuk a sík szerkezetek felületét. Mivel a módszer a felületeket belméretek alapján veszi fel, a ψ-értékeknek is belső méretre kell vonatkozniuk. Külső méretekre megadott katalógusértéket ezért nem szabad változtatás nélkül átvenni.

Padló és fal csatlakozása

A talajjal érintkező padló hőáramát a módszer külön kezeli: a padló egyenértékű hőátbocsátási tényezője mellett a kitett kerület (P) mentén a padló-fal csatlakozás vonalmenti hőhídját is számolni kell.

Htr,T,tp = A · UT,p + P · Ψp,f

(6.5)

Egyszerűsített számításnál a Ψp,f értékét a módszer 6.4. táblázatából lehet venni, a falazat egyenértékű hővezetési tényezője, a külső fal és a lábazat hőszigetelése, valamint a padló hőszigetelése szerint. Külső oldali, megszakítatlan hőszigetelésű falnál, a terepszint alatt 0,5 m-ig hőszigetelt lábazattal és hőszigetelt padlóval a táblázat 0,05 és 0,15 W/mK közötti értékeket ad, a falazattól függően; hőszigeteletlen lábazatnál és hőszigetelt padlónál 0,15 és 0,45 W/mK közöttieket.

ζ vagy ψ?

Az egyszerűsített út gyors, és a tipikus, külső oldalon hőszigetelt szerkezeteknél elfogadható eredményt ad. A ζ viszont a szerkezet U-értékével arányos: minél jobb a fal, annál kisebb abszolút többletet számol, függetlenül attól, milyenek valójában a csomópontok. A részletes út akkor éri meg, ha a csomópontok kidolgozottsága eltér az átlagostól (hőhídmegszakító erkélykonzol, gondosan kialakított ablakbeépítés), vagy ha a ζ nem használható.

Mit kell dokumentálni?

A 176/2008. Korm. rendelet 2. melléklete szerint a tanúsítvány alátámasztó munkarészében a csatlakozási hőhidak hosszát, továbbá egyszerűsített számítás esetén az alkalmazott hőhídkorrekciót, részletes számítás esetén a csatlakozó szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjét is fel kell tüntetni. A hosszakat tehát az egyszerűsített úton is össze kell gyűjteni, hiszen a besorolás is ezekből indul.

A hőhidak a felületi hőmérsékleten keresztül a páralecsapódás és a penészedés kockázatát is befolyásolják. Ezt a hőmérsékleti tényező (fRsi) jellemzi, amely nem része az energetikai eredménynek, de ugyanabból a kétdimenziós modellből számítható, mint a ψ.

A hőhidak járuléka a transzmissziós hőátviteli tényezőn keresztül a fajlagos hőveszteség-tényezőbe és a havi nettó fűtési igénybe kerül tovább.